V. Károly király építtette a Bastille-t, amely eredetileg egy kapu volt, majd megerősítették, hogy védelmet nyújtson a városnak. A százéves háború végén börtönként kezdték használni. A francia forradalom 1789. július 14-én innen indult, majd a forradalom idején teljesen lerombolták.

bastille

 

A mai Place de la Bastille-on az eredeti erődítmény falát a járdákon jelölve találjuk, míg a későbbiekben megtalált maradványok pár száz méterre lettek felállítva.


A Bastille-t a százéves háború idején építették. Eredetileg Saint-Antoine kapu volt, de 1370-1383 között , hogy a város északi részét védjék erőddé alakították át. A háború befejeztével börtönként használták és XIII. Lajos király volt az első, aki rabokat küldött ide.
A Bastille egy szabálytalan téglalap alakú, 70 m hosszú, 30 m széles, 25 m magas, 8 toronnyal és két belső udvarral rendelkező, sáncárokkal körülvett erőd volt. A keleti és a nyugati oldalon található toronypárok szolgáltak kapuként. Az 1400-as években ezeket lezárták és új kaput készítettek az északi oldalon, ami a mai rue de la Bastille.
A falak és a tornyok magassága és szélessége azonos volt, a tetején széles terasszal kötötték össze, így könnyen és gyorsan tudtak rajta a katonák közlekedni. Mindezeket csak levéltári anyagok alapján tudhatjuk, hiszen a Bastille híressé válása, majd megsemmisülése is a francia forradalomnak köszönhető.
1889-ben a metró építésekor találtak csak  néhány maradvány romot.
Napjainkban a Place de la Bastille-on az eredeti erőd alapjait az utakon és a járdákon kirakott kövek jelzik csak. A téren található még az új Operaház, valamint innen indulnak a Canal St. Martin turistahajói is. Az erőd eredeti területét utcák és sétautak keresztezik, valamint számos kávézó és terasz foglalja el. 

 

 

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani.
A weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához.