| V.
Károly király
építtette a Bastille-t, amely eredetileg egy kapu
volt,
majd megerõsítették, hogy
védelmet
nyújtson a városnak. A
százéves háború
végén börtönként
kezdték használni. A francia forradalom 1789.
július 14-én innen indult, majd a forradalom
idejkén teljesen
leromboltá. A mai Place de la
Bastille-on az eredeti erõdítmény
falát a
járdákon jelölve találjuk,
míg a
késõbbiekben megtalált
maradványok
pár száz méterre lettek
felállítva. A Bastille-t a százéves háború idején építették. Eredetileg Saint-Antoine kapu volt, de 1370-1383 között , hogy a város északi részét védjék erőddé alakították át. A háború befejeztével börtönként használták és XIII. Lajos király volt az első, aki rabokat küldött ide. A Bastille egy szabálytalan téglalap alakú, 70 m hosszú, 30 m széles, 25 m magas, 8 toronnyal és két belső udvarral rendelkező, sáncárokkal körülvett erőd volt. A keleti és a nyugati oldalon található toronypárok szolgáltak kapuként. Az 1400-as években ezeket lezárták és új kaput készítettek az északi oldalon, ami a mai rue de la Bastille. A falak és a tornyok magassága és szélessége azonos volt, a tetején széles terasszal kötötték össze, így könnyen és gyorsan tudtak rajta a katonák közlekedni. Mindezeket csak levéltári anyagok alapján tudhatjuk, hiszen a Bastille híressé válása, majd megsemmisülése is a francia forradalomnak köszönhető. 1889-ben a metró építésekor találtak csak néhány maradvány romot. Napjainkban a Place de la Bastille-on az eredeti erőd alapjait az utakon és a járdákon kirakott kövek jelzik csak. A téren található még az új Operaház, valamint innen indulnak a Canal St. Martin turistahajói is. Az erőd eredeti területét utcák és sétautak keresztezik, valamint számos kávézó és terasz foglalja el. |
   |
Párizs
Párizs kõrnyéke
Hasznos
Bastille |
Párizs | Place de la Bastille