|
A 130 m magas dombon
fekvõ festõi
falucskát
1860-ban csatolták Párizshoz. Ma
Párizs
északi részén
lévõ XVIII.
kerületben található.
Hangulatos, kanyargó utcákon,
lépcsõkön juthatunk fel a Place de Tetre
(Domb)
térre, ahol annak idején a világ
kulturális
élete zajlott. Híres festõk,
írók,
színészek törzshelye volt.
A Montmartre a kezdetektől fogva a kultura és a
művészetek központja volt. Ezt az
egyediségét
mind a mai napig őrzi. A XIX. és a XX.században a
festők
( impresszionisták, kubisták,
futuristák,
szürrealisták) kedvelt helye lett. Régi,
gyönyörű kis utcácskái a mai
napig az emberek
kedvelt sétahelyei, évente 6 millió
turista
látogat el ide.
1899-ben egy gesztenyefákkal övezett,
szökőkúttal
díszített téren (a
mai Emile Goudeau téren) egy régi
épületben
hozták létre a művészműhelyt. A
Bretagne-ból visszatérő Maxime
Maufra volt az első a művészek
közül, majd őt követték spanyol
és
olasz festők is. Pablo Picasso elég hosszú időt
töltött itt (1904-1909).
Párizs és Montmartre nevezetessége
még a híres
szőlője,
amelynek szintén történelme van. A XV.
században a montemartre-i lakosok
pénzhiány miatt
kénytelenek voltak eladni földjeiket, amelyeket szőlőtermesztő földművesek
vásároltak meg. A városka ekkor
kezdett fejlődésnek
indulni a szórakoztatás
területén. A
pincék mellett számos zenés,
táncos hely (
mai kabarék) alakult ki. 1576-ban a párizsi
kereskedők
offenzívát indítottak, hogy a
Montmartre-on minél kevesebb szőlőültetvény
és pince maradjon, mivel a kis falucska
konkurrenciát jelentett számukra.
A mai napig is találunk a Montmartre-on egy kis szőlőültetvényt
és ha ősszel
érkezünk Párizsba még abban a
szrencsében is részesülhetünk,
hogy
részt vehetünk a szüreti
mulatságon.
|
|